Mint ahogy arra egy ideje számítani lehetett már, áprilisban megállt a részvénypiacok fölfelé menetelése és viszonylag tempós korrekciós fázis kezdődött meg a hónap elején. A hangulatromlásban szerepet játszott, hogy Izrael és Irán kötött nyílt katonai ütésváltás történt, melynek a kiváltó oka a damaszkuszi iráni konzulátus izraeli lebombázása volt. A perzsa nagyhatalom pár napi fenyegetőzés után végül többszáz drónból és ballisztikus rakétából álló csapást mért Izraelre. A csapás végül áldozatok nélkül és minimális károkkal ment le, egyben tesztelve Izrael légvédelmi képességeit is és bár Izrael azonnali katonai válaszcsapással fenyegetőzött, erről a közvetítő felek és a nagyhatalmak nyomására végül elállt. Ez hozzájárult végül ahhoz, hogy a kibontakozó piaci korrekció végül megállt a hónap vége felé és nem gyorsult be az esés májusra.
A gazdasági folyamatok mellett még érdemes megemlíteni azt, hogy a másik neuralgikus geopolitikai forrópont, az ukrán-orosz háború esetén is voltak fejlemények. Végül az amerikai Kongresszus mindkét háza megszavazta az ukrán, izraeli és tajvani katonai segélycsomagot, így az ukrán frontra hat hónap után gyorsított ütemben ismét megindultak az amerikai fegyverszállítások.
Ami a gazdasági trendeket illeti, áprilisra nyilvánvalóvá vált a piaci szereplők számára, hogy nem fog megindulni Amerikában a kamatcsökkentési hullám a nyáron, sőt a piacnak azzal is szembe kellett néznie, hogy ha egyáltalán elindul idén, akkor is maximum egy kamatcsökkentésre érdemes számolni. Bár az amerikai jegybank döntéshozói továbbra is azt kommunikálják, hogy a jelenlegi kamatpolitika megfelelő és nincs szükség szigorításra, valamint hogy továbbra is előbb-utóbb kamatcsökkentésre számítanak ők is, de ennek időzítése és üteme a távoli köd homályába vész. Ez egyébként bőven elég volt a befektetőknek, hogy az idén már elég jelentős felhalmozódott profit egy részének realizálásába kezdjenek és nem kellett sok ahhoz, hogy ebben a hangulatban ne csak pár napi korrekció, hanem komolyabb esés legyen a történet vége.
Idehaza immár egyértelművé vált, hogy a költségvetés ramaty állapotban van, így nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium elhalasztotta a 2025-ös költségvetés tervezetének bemutatását novemberre. Bár a hivatalos indok itt az volt, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók meg akarják várni az amerikai elnökválasztás eredményét, azonban vélhetően inkább az lehet a halasztás oka, hogy az idei gazdasági növekedési kilátások és adóbevételi dinamika meglehetősen jelentős kockázatokkal terhelt. A gazdaság mellett hosszú idő óta a politikai hadszíntéren is mozgás indult be, ami ezúttal meglehetősen heves volt. A volt igazságügyminiszter ex-férje, a Diákhitel Központ korábbi elnöke előbb politikai mozgalom, majd politikai párt alapításának a szándékával több igen jelentős méretű utcai demonstráció tartása után országos kampánykörútra indult két hónappal az európai uniós és önkormányzati választások előtt. Az időközben – a jogszabályi okok miatt nem megalapított, hanem átvett – a TISZA Párt alelnökévé kinevezett politikus üstökösszerű népszerűsége hátán a frissen előre törő párt népszerűsége a közvéleménykutatók mérése alapján a hónap végére már az ellenzéki pártszíntér messze legnépszerűbb pártjává emelte. Egyelőre nem volt világos, hogy a pártnak és Magyar Péternek milyen ambíciói vannak az önkormányzati és európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, azonban az mindenképpen politikai újdonságot hozott a jelöltállítási folyamatba, hogy az ő esetükben egy nyílt pályázatra jelentkező lista leszűkített verziójából internetes szavazás útján állt végül össze a párt jelöltlistája az európai parlamenti választásra.
