Befektetési Hírlevél - 2024. február

Az ünnepek utáni kijózanodás rövid volt a részvénypiacokon és némi kezdeti bizonytalankodás után folytatódott a masszív rali, amit az októberi mélypont óta láthatunk. Nem sok változást tudott ebben hozni azt sem, hogy egyelőre a hírek szintjén az emelkedést nem igazolta vissza sok minden. A befektetők azonban egyelőre a mesterséges intelligencia fejlesztésének és következményeinek a beárazásával voltak elsősorban elfoglalva, így nem meglepő módon a technológiai részvények, ezen belül is vagy a csipgyártással, vagy a szoftverfejlesztéssel foglalkozó óriásvállalatok részvényei szárnyaltak a hónapban.

Geopolitikai szempontból a legfontosabb hír az volt, hogy a török parlament ratifikálta, a török elnök pedig aláírta a határozatot, mely támogatja Svédország NATO-csatlakozását – így a 32 tagállam közül Magyarország maradt az utolsó, akire még várni kell, hogy a skandináv ország teljes jogú tagjává válhasson a katonai szövetségnek. A magyar országgyűlésnek rendkívüli ülésnapon nem sikerült elfogadnia a szükséges határozatot, így a rendes ülésszak kezdetére, február végére lehet számítani a szavazásra a témában. A Közel-Keleten is tovább izzott a levegő, nemcsak az izraeli hadsereg gázai katonai műveletei folytatódtak, de emellett a jemeni húti lázadók is egyre agresszívabban támadták a Hormuzi-szorosnál a kereskedelmi hajókat, katonai csapásokat kiprovokálva ezzel a NATO-tagállamoktól. Emellett Irakban támadás ért egy amerikai támaszpontot, ahol három katona vesztette életét, így az Egyesült Államok büntetőakciót kezdett az iraki és szíriai területeken beágyazott, jellemzően Irán által támogatott iszlamista felkelők állásai ellen. Emellett az iráni-pakisztáni határon is tűzharc alakult ki. 

Ami a világgazdaságban történteket illeti, a befektetők által továbbra is leginkább figyelt esemény az amerikai jegybank kamatdöntő ülése volt. Itt ugyan nem változtattak az 5,25-5,5%-os kamatfolyosó szintjén, de Jerome Powell most is elmondta, hogy lát teret az év második felében kamatcsökkentésre. A tőkepiac pillanatnyilag összesen egyébként 75 bázispontnyi csökkentést árazott be, bár a jegybanki döntéshozók nem győzik hangsúlyozni, hogy a kamatpálya alakulása a gazdasági folyamatok következménye lesz és a munkaerőpiac, illetve a növekedés mértéke egyelőre nem indokol agresszív lazítást. Európában az EKB szintén nem változtatott az irányadó kamatlábon, de itt a piac is és a döntéshozók is jóval óvatosabban fogalmaznak a kamatkilátásokkal kapcsolatban annak ellenére, hogy a legfrissebb adatok szerint is igencsak ráférne monetáris lazítás az európai gazdaságokra, hiszen köztük is a legnagyobb, a német gazdaság továbbra is recesszióközeli állapotban van. Az mindenesetre biztatónak tűnik, hogy a világgazdaságot ért tavalyi inflációs sokk egyértelműen kifulladni látszik és bár a szolgáltatói infláció mindenütt kissé makacsabbul viselkedik, az energiaárak kezelhető szintre süllyedtek vissza és ha a Vörös-tengeren nem alakulnak ki tartós zavarok a hajózási útvonalban, akkor a beszállítói láncok ismételt befagyásától sem kell tartani. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte a Vörös- és Földközi tengeren igen jelentős.

Idehaza többé-kevésbé lekövették a piacok a nemzetközi trendeket. Bár a nagy lelkesedésben és az idehaza is kedvezően alakuló inflációs trend miatt a piaci szereplők már 100 bázispontos kamatcsökkentést áraztak be, a megnövekedett költségvetési bizonytalanság miatt a jegybank az óvatosabb 75 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött, 10%-ra csökkentve az irányadó alapkamatot. Így hosszú idő óta egyébként ismét jelentős reálkamatot lehet keresni a magyar piacon, hiszen az infláció az év végére 5,8%-ra süllyedt egyébként. A kötvénypiaci hozamok ingadozóak voltak a hónap során, de viszonylag stabilan 6%-os hozamszint mellett adták-vették a különböző futamidejű papírokat és a hazai részvénypiac az OTP vezetésével új csúcsokra tudott törni. Utóbbi bankpapír is immár közel jár történelmi csúcsához, tehát idehaza se lehetett panasz a tőkepiaci évkezdetre.