Befektetési Hírlevél - 2024. március

Bár az év első hetében megbotlott a piac, január további részében már emelkedtek az árfolyamok és a lendület kitartott februárra is. Azon befektetők, akik már az ezredforduló környékén is tőzsdei árfolyamok böngészésével kezdték a reggelt, emlékezhetnek az ún. „Y2K” félelmekre, nevezetesen arra, hogy összeomlik a világgazdaság, ha majd a számítógépek 2000. január 1-én átváltanak az új évezredre. Nos, az összeomlás nem következett be anno és utána még három hónap leforgása alatt 20-30%-ot vágtáztak a piacok felfelé, látszólag különösebb ok nélkül. Nos, a legtöbb piaci történelemmel foglalkozó újságíró az akkori folyamatokkal húz éles párhuzamot és hívja fel a figyelmet arra, hogy hasonló, látszólag megmagyarázhatatlan lelkesedés fűti a mostani piac szereplőit is, csak a közbeszéd váltott témát.

Napjaink legnagyobb slágere ugyanis a mesterséges intelligencia és minden, ami ehhez kapcsolódik. Újságírók már azt is elkezdték összeszámolgatni, hogy a mesterséges intelligencia szókapcsolat hol és hányszor kezdett felbukkanni a vállalati gyorsjelentésekben. Nem meglepő módon nemcsak a befektetők, de a vállalatvezetők is felismerték, hogy az MI-vonatra érdemes felülni, hiszen jól megfigyelhető volt a februári gyorsjelentési szezonban, hogy azon vállalatok részvényárfolyama, akik sokat beszéltek az MI-ben rejlő potenciálról és hogy ők hogyan fogják azt felhasználni, 10-20%, de akár 50-100%-ot is ugrottak a gyorsjelentés után.

A mestersége intelligencia őrületen belül is az aktuális zászlóshajó az nVidia nevű csipgyártó vállalat. A szektorban járatosaknak már ismerős lehet a cég neve 10 évvel ezelőttről, hiszen nVidia videokártyák használatával futott fel a bitcoin-bányászat. Nos, tekintve, hogy az nVidia részvényárfolyama januártól február végéig 60%-ot emelkedett és azóta se állt le, jelzi, hogy a befektetők jelenleg minden piaci és egyéb hírek elől becsukták a szemüket és az „aktív álom” fázisában bármely hír felett átsiklanak az MI-őrület okozta bűvölet következtében.

Pedig ami az egyéb híreket illeti, sok jóról nem nagyon lehet beszámolni. Az orosz-ukrán háborúban Ukrajna a kifáradás jeleit mutatja, ahogy a Nyugatról és ezen belül is főleg az USA-ból katonai és pénzügyi támogatás elakadt. Az USA esetében ráadásul az ukrán helyzet, együtt a tajvani feszültségekkel és a gázai háborúval, a republikánus-demokrata belpolitikai megosztottság túszává vált, így egyelőre kicsi az esély, hogy az Egyesült Államok, kevesebb, mint tíz hónappal az amerikai elnökválasztás előtt, visszavegyék a világpolitikai színtéren a kezdeményezést. Mindeközben a gazdasági növekedés világszerte megakadt. A már a hírlevelünkben korábban is emlegetett jemeni húszi lázadók okozta problémák a Vörös Tengeren a tengeri hajózási útvonalakat veszélyeztetik és lassítják-drágítják a világgazdasági kereskedelmet. Európában a törékeny növekedés kifulladt, miközben az inflációs trendek még jó ideig nem teszik lehetővé az európai központi bank részéről élénkítő kamatvágások megkezdését. Ugyanez mondható el az USA-ra is, ahol az infláció egy része meglehetősen makacs és óvatosságra inti a FED-et. Szóval a gazdasági adatok miatt éppenséggel volna miért aggódni a befektetőknek, de amíg rózsaszín szemüvegen keresztül tekintenek a világra, egyelőre nem mutatkoznak jelei tartós piaci fáradtságnak. Ezzel együtt mi egy kicsit már megkondítanánk a vészharangot – azon olvasóink számára mindenképp aktívabb figyelmet javaslunk a piaci trendek követések kapcsán, akik megtakarításaik szerkezetének átalakításán gondolkodnak, hiszen megítélésünk szerint a következő hónapokban megnőhet az esélye egy jelentősebb részvénypiaci korrekciónak.

Idehaza is megvolt februárban a téma, de azt nem a mesterséges intelligencia, hanem a köztársasági elnök által adott kegyelem okozta belpolitikai válság adta. Novák Katalin még 2023 tavaszán adott elnöki kegyelmet egy pedofil bűnöző bűntársának és erről a közvélemény csak most szerzett tudomást. A kegyelem olyan politikai viharokat kavart, hogy annak áldozatául esett nemcsak Novák Katalin, de a volt igazságügyi miniszter Varga Judit politikai karrierje is. Ehhez képest idehaza is elveszett a zajban, hogy a költségvetés helyzete továbbra is elég rossz és a gazdasági növekedési kilátások rövidtávon az őszi javulás helyett ismét romlanak. Emellett a jegybank elnöke és a gazdasági miniszter háborújának köszönhetően a külföldi befektetők is elbizonytalanodtak, aminek a forint látta a kárát. A hazai deviza kurzusa az euróval szemben az éveleji 385 körüli szintről új éves csúcsra, 395-ig ugrott meg a hónap végére, így ismét célkeresztbe került a 400 feletti zóna. Ha a forint gyengülése tartós marad, veszélybe kerülhet a dezinflációs trend és azzal a jegybank kamatcsökkentési hulláma, pedig a kormányzat pont az alacsonyabb kamatok mellett kampányol.