Miért veszélyes az alulbiztosítottság?

Mit is jelent pontosan az alulbiztosítottság? 

Ha otthonunkban kár keletkezik, akkor a kötvényben szereplő biztosítási összeg jelenti a kártérítés felső határát. Ha viszont az épületek, lakások esetében az újraépítési, ingóságoknál pedig az újrabeszerzési érték magasabb a biztosítási kötvényben szereplő biztosítási összegnél, akkor alulbiztosítottság esete áll fenn. Fontos, hogy minden esetben a valós értéknek megfelelően kerüljön megállapításra a biztosítási összeg!

Egy gyakorlati példával élve, ha egy hibás biztosíték miatt leég a házunk, a biztosító nagy valószínűséggel csak egy töredékét fogja kifizetni a helyreállítási munkálatoknak. Ilyenkor ugyanis nem az ingatlan forgalmi értékét veszi alapul, hanem az újjáépítési értékét, tehát, azt az összeget határozza meg, amely megmutatja mennyi lenne újra felépíteni azt. Ebből következik, hogyha időközben mind a munkások díja, mind az építőanyagok ára megnövekedett (de a szerződésünk több éve nem volt felülbírálva), szinte biztos, hogy jelentős eltérés lesz a kettő érték között.

Ha a lakásbiztosítás az ingatlanban lévő értéktárgyakat is fedezi, az újjáépítési értéket az ingóságok esetén újrabeszerzési értéknek nevezzük, amelyre ugyanez a forgatókönyv érvényes.

Az alulbiztosítottság kialakulásának leggyakoribb esetei

Az alulbiztosítottság fogalma tisztán rámutat, hogy mennyire fontos, hogy minden esetben a valós értéknek megfelelően kerüljön megállapításra a biztosítási összeg. A korábbi bekezdésekben röviden rávilágítottunk a helyzetet kiváltó okokra, most pedig részletesen is kifejtjük őket.

Infláció hatása és a biztosítási szerződés megújításának elmulasztása

Ahogyan arról szó esett az infláció és az építőipari árak növekedése miatt még inkább ki vagyunk téve az alulbiztosítottság veszélyének, hiszen az újjáépítési és beszerzési költségek egyre magasabbak. Tény, hogy amikor egy ingatlanvásárlásra kerül sor, mindenki igyekszik a lehető legjobban bebiztosítani magát a káreseményekkel szemben, azonban a szerződésfrissítés a legtöbbször mégis elmarad. Ennek gyakori oka egyrészt, hogy nem szeretnénk még nagyobb anyagi kiadást, másrészt sokszor nem látjuk át az építőipart érintő infláció mértékét.

A megállapodás aktualizálásának hiánya pár év elteltével jócskán megmutatkozhat, amikor egy milliós kár esetén csupán egy pár százezres fedezetet kapunk kézhez a biztosítótól. Különösen nagy lesz a differencia, hogyha a családi ház vagy lakás megvétele óta napelem- vagy okosrendszerrel, új ajtókkal és ablakokkal, háztartási gépekkel korszerűsítettük az otthonunkat. Ezekben az esetekben ugyanis egyértelműen megnöveltük az ingatlan értékét, amely a biztosítási összegre is nagy hatást gyakorol. 

A szerződési feltételek ismeretének hiánya

Az alulbiztosítottság másik kiváltó oka szokott lenni, hogyha nem olvassuk át alaposan a szerződésbe foglalt szolgáltatások részleteit. Hiába választunk egy átfogó csomagot - amely az alapok mellett speciális káreseteket is fedez -, megeshet, hogy ezek között némelyik kifejezetten szigorú kritériumokhoz van kötve. Ami végeredményben nem jelent mást, minthogy a probléma bekövetkeztekor vagy egyáltalán nem, vagy csak kismértékű juttatásra számíthatunk.

Természetesen egy ilyen esetben is fennállhat, hogy a megállapodás aláírásakor még kedvező feltételeket fogadtunk el, csak időközben elavultak. Tehát a megoldás ebben az esetben is ugyanaz: a meglévő biztosítás folyamatos felülvizsgálata, és igény szerinti módosítása.

Hogyan kerülhetjük el az alulbiztosítottságot?

Mint ahogy azt többször kiemeltük, a lakásbiztosítás szolgáltatásainak, feltételeinek és biztosítási összegének felülbírálásával jó eséllyel elkerülhetjük az alulbiztosítottsággal járó kellemetlenségeket.

Ennek értelmében az első és legfontosabb, hogy amint felújítottuk vagy bővítettük az otthonunkat - illetve nagyobb értékű ingóságokat is beszereztünk -, legyen szó:

• műszaki eszközökről,
• nem beépített háztartási cikkekről,
• bútorokról,
• képzőművészeti alkotásokról,
• nagy értékkel bíró ékszerekről

feltétlenül érdemes szakértőhöz fordulni, aki ennek tudatában azonnal segíthet a szerződésünk aktualizálásában.

Emellett kiváló módszer még, hogyha figyelmet szentelünk a biztosító által időről időre kiküldött értékkövetési javaslataira. Tekintve, hogy a biztosítást nyújtó cégek nyomon követik mind a munkavállalók béreinek, mind az építőanyagok árainak alakulását, az aktuális információk tekintetében általában újabb ajánlatot tesznek az ügyfeleik számára, amelynek biztosítási összege már leköveti (és magába foglalja) az értékváltozások mértékét.

Az így megajánlott biztosítási összeg tehát garancia lehet arra, hogy ne essünk az alulbiztosítottság hibájába, de ennek ellenére nem vagyunk kötelesek elfogadni azt. Jó tudni azonban, hogy amennyiben elutasítjuk a biztosító által előterjesztett módosítási javaslatot, vállaljuk az alulbiztosítottság kockázatát, amely az arányosított - más néven pro rata - kártérítés szempontjából problémás lehet számunkra.

Mit nevezünk pro rata kártérítésnek?

Pro rata kártérítésről akkor beszélünk, amikor a biztosító a kár mértékét arányosan fizeti ki számunkra. Tehát a fedezetként biztosított kár összege pontosan ugyanúgy viszonyul a kár mértékéhez, ahogyan a biztosítás összege az ingatlan és vagyontárgy újjépítési/újrabeszerzési értékéhez.

Vajon miért nem biztosítják be magukat a magyarok?

Korábban az UNIQA-nál országos lefedettségű felmérést készítettünk arra vonatkozóan, hogy mit tesz a lakosság annak érdekében, hogy biztonságban tudja értékeit, illetve melyik területekre fordítanak leginkább figyelmet az emberek. A témáról bővebben korábbi cikkünkben írtunk, az eredményeket pedig infografikus videó segítségével szemléltettük: