2025.01.31.

Saját otthonunk többet jelent néhány falnál és egy tetőnél: az életünk egyik legnagyobb vállalása és megvalósítása, amelyet mindannyian szeretnénk kellő biztonságban tudni. Egy jól megválasztott lakásbiztosítás segít átvészelni a nehéz időket. Az így kapott anyagi juttatás nem csak pénzbeli, de mentális mentsvárat is jelent, akár egy betöréses lopás, akár egy tűzeset okozta veszteségeit kell helyreállítani.
Ha szeretne még többet megtudni az otthonbiztosítások részleteiről, görgesse végig a lakásbiztosítások gyakran ismételt kérdéseiről szóló UNIQA-gyűjteményt! A válaszok megismerése segíthet a piaci ajánlatok mérlegelésében, majd a magabiztos döntés meghozásában.

Lakásbiztosítások gyakran ismételt kérdései általánosságban

Az UNIQA lakásbiztosítás-kisokos 15+1 kérdés mentén segít az eligazodásban.

1. Mit nevezünk lakásbiztosításnak?

A lakásbiztosítások olyan kockázatviselési formák, amelyek védelmet nyújtanak a szerződésbe foglalt ingatlanra (és a benne lévő ingóságokra) egy-egy váratlan esemény bekövetkeztekor – legyen szó természet okozta károkról vagy az épület műszaki adottságából eredő eseményről, vagy vagyon elleni - például betöréses - kárról. Céljuk, hogy pótolni tudják az anyagi veszteségeket, ezzel minimalizálva a terhek mértékét.

2. Milyen káresetekre terjed ki egy lakásbiztosítás?

Általában egy lakásbiztosítás a következő esetekben nyújt fedezetet:

• Természeti, például vihar, jégverés, villámcsapás okozta károk esetén.
• Tűz és robbanás során, ha az ingatlan emiatt részben vagy teljesen megsemmisül.
• Vezetékes vízkárra, vagyis, ha csőtörés következik be és ezzel összefüggésben keletkezett elfolyt víz értékére.
• Beázás esetén, akár nyitva hagyott nyílásszárón keresztül is.
• Üvegkárok esetén, ha a biztosított üvegekben törés vagy repedéskár történik.
• Betörés és lopás alkalmával, legyen szó az ingatlanban tárolt vagyontárgyak eltulajdonításáról vagy a bejutás során keletkezett károk helyreállításáról.
• Vandalizmus, azaz szándékos rongálás esetén.

3. Milyen kockázatokra nem nyújt fedezetet egy lakásbiztosítás?

A legtöbb lakásbiztosítási szerződés tartalmazza az kizárásokat is, vagyis, ha a biztosítás nem fedezi az adott helyzetben a károkat (például, ha a károkozás szándékos). Ezeket a ritkább helyzeteket minden esetben a szerzősédes feltételek tartalmazzák.

4. Ki köthet otthonbiztosítást és milyen időtartamra?

Lakásbiztosítást bárki köthet, akinek érdekében áll az ingatlan megóvása. Magyarán tulajdonosként, résztulajdonosként, bérlőként vagy az épület finanszírozójaként is lehetősége van egy lakásbiztosítási szerződés megkötésére.

A megállapodás időtartama határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, de leggyakrabban az utóbbi esettel találkozni. Magától értetődik, hogy amíg az egyik egy konkrét végdátummal rendelkezik, addig a másik évente megújul, ha csak nem kerül felmondásra. Az UNIQA lakásbiztosítás esetében, ha a szerződés konkrét végdátummal rendelkezik, akkor abban az esetben szűnik meg, ha az ügyfél jelzi, hogy nem kívánja meghosszabbítani, egyéb esetben határozatlan idejű szerződéssé válik.

5. Lehet-e bérlőként lakásbiztosítást kötni?

Igen, igény esetén bérlőként is lehetőség van lakásbiztosítást kötni, akár teljeskörűt is, de olyan szerződés megkötésére is van lehetőség, melyben csak az ingóságokra vonatkozik a biztosítás.

6. Építés alatt álló ingatlanra köthető-e otthonbiztosítás?

Univerzálisan nézve kevés biztosító vállal kockázatot egy építés alatt álló ingatlanra, de akad rá példa. Ezért hiába megy ritka számba, egyáltalán nem lehetetlen küldetés találni egy ilyen típusú konstrukciót. Közös jellemzőjük, hogy a ház elkészültével a biztosító lehetőséget ad a szerződésmódosításra. Az UNIQA-nál nem szükséges új szerződést kötni, a HomeGuard lakásbiztosítás Médium és Prémium csomagja tartalmazza ezt, viszont fontos lehet, hogy ebben az esetben önrésszel kell számolni.

7. Mit jelent a biztosítási összeg, és hogyan határozható meg a mértéke?

A biztosítási összeg azt a pénzösszeget jelöli, amely alapján meg lehet határozni a kártérítés mértékét. Ennek mértékét egyaránt befolyásolja az épület, és a benne lévő ingóságok értéke.

A biztosítási összegnek soha nem az ingatlan forgalmi értékét kell fedeznie, hanem annak az újjáépítési költségét.

Az ajánlott biztosítási összeg a biztosító által felkínált árak és a szerződő által megadott alapterületének a szorzata. Az ingóságok értékének meghatározásakor figyeljünk arra, hogy a vagyontárgyak teljes megsemmisülése esetén mekkora összegből lehetne őket pótolni. Ideális esetben tehát, a biztosítási összeg az ingóságok káridőponti újrabeszerzési értékét téríti.

Fontos: a szerződéskötés során az ügyfél a biztosító által ajánlott biztosítási összeget fogja látni. Ezt az ajánlott biztosítási összeget módosíthatja az ügyfél a kötési folyamat során.

8. Mit jelent az alul- és túlbiztosítottság - mi a különbség köztük?

A biztosítási összeg meghatározása az egyik legfontosabb lépés a szerződéskötések alkalmával. Amennyiben nem megfelelően kerül felmérésre az ingatlan és az ingóságok értéke, alul- és felülbiztosítottsági probléma is felléphet.

Alulbiztosítottságról akkor beszélünk, amikor az épület vagy a vagyontárgy értéke magasabb, mint a szerződésben szereplő biztosítási összeg. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy hiába ér többet a biztosított ház vagy vagyontárgy, a biztosító káresemény esetén akkor is csak a szerződésben rögzített biztosítási összeg szerint pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg.

Az alulbiztosítottságra ellenpélda a túlbiztosítás, de ez ritkábban fordul elő. Erről akkor van szó, amikor az értékeinket az ingatlan újjáépítési és a vagyontárgyak újrabeszerzési értékénél magasabb összegre biztosítjuk. Gyakorlatilag ez nem jelent mást, minthogy feleslegesen fizetünk többet, mert a kártérítés során mindig az újraépítési és -beszerzési érték a mérvadó.

9. Hogyan definiáljuk a biztosítási kötvény fogalmát?

A biztosítási kötvény az a hivatalos dokumentum, amely rögzíti a lakásbiztosítási szerződés feltételeit, a biztosítási díj és a biztosítási összeg mértékét, illetve a biztosítási időszakot. A szerződéses feltételek tartalmazza a további részleteket, valamint az alapfedezetek és a kiegészítő szolgáltatások listáját.

10. Mit kell tenni egy káresemény bekövetkeztekor?

Egy otthonbiztosítási káresemény bekövetkeztét minél előbb jelenteni kell a választott társaság felé. Általánosságban erre mindössze 2 munkanap áll rendelkezésre. A bejelentésnek részletesen tartalmaznia kell, hogy mi történt és mikor; illetve, hogy milyen típusú és megközelítőleg mekkora mértékű veszteségről van szó. Ezt követően egy arra kijelölt szakember kárszemlét tart, amelynek időpontja közös egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Bizonyos esetekben a helyi hatóságokat is be kell vonni a kárrendezés folyamatába. Betörés és rablás esetén elkerülhetetlen a rendőrség, míg tűzkár során a tűzoltóság értesítése.